Alaprecept
Limarától:
Hozzávalók:
50 dkg finomliszt
1,5 tk. só
1 ek. cukor
1 tojás
0,5 dl olaj
kb. 2,5 dl tej
2,5 dkg élesztő
A tejet meglangyosítjuk, beletesszük a cukrot és belemorzsoljuk az élesztőt. Rövid időre félretesszük.Egy tálba szitáljuk a lisztet, belekeverjük a sót. Közepébe mélyedést készítünk, ide ütjük a tojást, majd a kissé felfuttatott élesztős tejet. Elkezdjük dagasztani, akár kézzel, akár kézi mixerrel (vagy csak egyszerűen az összes hozzávalót a kenyérsütőgép üstjébe mérjük). Amikor a tészta már összeállt és kezd elválni az edény aljától, hozzáöntjük az olajat és azt is beledolgozzuk.
Kelesztőtálban duplájára kelesztjük.Míg kel, elkészítjük a tölteléket:
Kb. 15 dkg főtt sonka
kb. 15 dkg főtt kolbász
2 db főtt tojás
A sonkát, a tojást, és a kolbászt apróra vágjuk, vagy daráljuk és alaposan összekeverjük. Ha kell, kicsit sózzuk, borsozzuk.Egy edényben megolvasztunk kb. 8 dkg vajat.
Egy jó nagy kuglófformát vagy kenyérformát, esetleg két db püspökkenyérformát kivajazunk.A megkelt tésztát enyhén lisztezett felületre borítjuk, a kezünkkel ujjnyi vastag, kb. négyzetformára lapítjuk. 36 darabba vágjuk, úgy, hogy először hosszában, majd keresztben is 6-6 részre vágjuk.
Minden kis tésztadarabot kissé széthúzunk és a közepébe egy teáskanálnyi tölteléket teszünk. Összezárjuk úgy, hogy kis gombócot kapjunk. Megmártjuk az olvasztott vajban, majd az előkészített kuglófformába tesszük. Minden tésztát megtöltünk, vajba mártunk, majd a formába tesszük.A forma csak kb. háromnegyed részig legyen tele. Egy ruhával letakarjuk, és addig kelesztjük, míg a tészta eléri az edény szélét. Ezalatt a sütőt előmelegítjük 180 fokra.
Kb. 40 perc alatt sül pirosra, félidőben, ha szükséges lazán letakarjuk egy alufólia darabbal. Amikor elkészült, pár percig a formában hagyjuk, majd óvatosan egy tálra borítjuk.
Nálam:
Névnapi tortának készül a főnökömnek, aki inkább a sósért nyúl, mint az édesért, ezenkívül imádja a medvehagymát. Sőt! A töltelékbe került, már tartósított medvehagymát is tőle szereztem.. csak épp azt nem tudja, mire kértem... Mikor odaadta az üveget, tréfásan megjegyezte, hogy "de aztán ne egész éjjel süssek..!".. A frászt kaptam ijedtemben, hogy rájött, mire készülök! De talán nem! És nem is sütöttem egész éjjel: fél 9 van, és én már a gép előtt ülök - igaz, a tészta még kel, így a sütés még belenyúlhat az éjszakába..! Meg némileg lelkiismeretfurdalásom is van, mert épp akkor vittem a kolléganőmnek az egyik Debrecenis töltöttzoknit, mikor ő bejött a szobába - Kollegina megkínálta - visszautasította, mondván, ő el van tíltva (saját maga által) a szénhidráttól. Erre én szénhidrátbombát gyártok neki..! (Azért azt halkan megjegyezném, hogy Kollegina két perc múlva azt telelófrálta, hogy finom a töltöttzokni, köszönik szépen, épp a főnökömmel bűnöznek vele... Erről ennyit! Asszem én már nem mosom le magamról, hogy megrontottam a Főnököm!)
Szóval: sós tortát akartam kreálni. Néztem sóspiskóta-sajtkrém történeteket, de... Főnökuram inkább a pogácsákra bukik, így maradtam a keltnél. Sóskalácsot gondoltam tortaformában, medvehagymás töltelékkel. Mondjuk túrósan, feltekerve.. De aztán megláttam Limara formázását, és úgy gondoltam, így még pogácsaszerűbb lesz a dolog. Viszont sikeresen kiszúrtam magammal délután, egy laza mozdulatommal megtorpedózva a bevásárlást, úgyhogy abból kellett garázdálkodnom, ami itthon leledzett - ergo a túrós töltelék kilőve, az élesztő pedig max porállagú... Felfuttattam - de nemigen rohangált a drága... a tészta sem akart összeállni - jóó, az itthon lévő olajkészlet nem tette ki a fél decit, ezért alapból kapott még némi olvasztottzsír-támogatást, de ezenkívül kénytelen voltam még tejet is hozzáadni. És persze tettem bele sütőport is. A töltelék ügyében erősen tanácstalan voltam egy darabig, majd végül beugrott, hogy mi lenne, ha krumplipürét "javítanék fel"... Tehát fogtam a krumplipürépelyhet, kapott forró vizet, hideg tejet, majd az olajban eltett medvehagymát tettem bele - nem tudtam eldönteni, vajon só van-e benne, ezért nem tettem bele pluszban - először.. mert közben elfogyott a töltelékem, így mégegy adagot kevertem, abba pedig tettem némi sót is - hátha... Mindkét adagba került még bors, sajtkrém és tojásfehérje. A 36 darabra vágás nemigen jött össze.. naja, nem erősségem a matematika! Végül lett vagy 50 db, teljesen amorf, és különböző méretű "golyóm", amiket olvasztott margarinba forgattam. (Ezúton jegyezném meg, hogy a margarinok igggencsak vizesek!! Ahogy hűlt, kicsapta a vizet - szerintem több mint fele víz!!) Mivel a tortaformám a munkahelyemen időzik, így egy lábasomat béleltem ki sütőpapírral, amit kikentem olvasztott zsírral. A margarinos gombóckák most éppen ebben kelnek letakarva a konyhában.. én meg azon gondolkodom, nem lenne-e jobb, ha betenném az egészet a hűtőbe, és majd csak reggel sütném meg..
... betettem.
A különböző méretű golyók különböző méretűre nőttek, így nem lett túl egyenletes a teteje. Eredetileg be akartam vonni tejföllel/krémmel, hogy torta-kinézete legyen, de végül erről letettem, hogy künnyebben lehessen szedni/tépni belőle, és hogy ne áztassa el, a lehető legjobban hasonlítson a pogácsára.
Ízlett a kollégáknak, egy morzsa sem maradt, sőt másnap Kollegina érdeklődött, hogy nem maradt-e véletlenül néhány dugi-gombóc...
